Nincs termék
Az árak az Áfát tartalmazzák
Katalógus
Betöltés...
Egy könyv, amely gyökeresen átformálja mindazt, amit eddig a női testről...
A gyönyörű Sylvia Kaye-t és egy másik fiatal nőt nem sokkal azelőtt...
Hogyan látja a világot egy autista? Mit tesz, ha beszélni nem tud, de...
Hogyan lesz egy bohócból doktor? A Cigánykerék című tévéműsor egykori...
"Hiszen, tételezzük fel, mire Kobak felnő, még létezik könyv, és lesz,...
Első bolíviai kutatóexpedícióm után három évvel, pimasz ötödéves...
1938. augusztus 26-áról, amikor Perlawi Andor Egerben megszületett, a...
Az életregény - olykor a drámaiságot és líraiságot sem nélkülözve -...
A Párbeszédeket valódi áttörésnek kell tekintenünk Jean-Jacques Rousseau (Genf, 1712 - Ermenonville, 1778) politikai gondolkodásában. Az ironikusan és mindenki által csak J.J.-ként emlegetett személy minden rossz megtestesítője, nyílt megvetés tárgya, bűnbak, közellenség. A szerző két szereplője, egy anonim Francia és egy Rousseau nevű idegen...
" Az istenek körébe nem jutha be senki, aki nem a bölcsesség szerelmese." "Platón dialógusainak sorában a Phaidón bizonyosan a legtöbbet olvasottak közé tartozik, amit mind filozófiai tartalma, mind a benne elbeszélt történeti esemény - Szókratész utolsó napja és halála -, mind pedig a dialógus művészi értéke indokol." Fordította, "A...
A szövegek az emberi létezés néhány alapvető jelenségét kívánják körüljárni. E horizonton belül bukkannak fel a sírás és a mosolygás, a halál és a gyász, a játék és az élet, az autózás és a városi tér, a testiség és a tárgyiság, vagy éppen a transzcendentális Harmadik alakzatai. E fenomének vizsgálata a mindennapi és a kivételes emberi tapasztalatok...
,,Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem." Ezzel a híres mondattal kezdődik A gyakorlati ész kritikája Zárszava, azé az írásé, amely Kant etikai műveinek sorában a második helyet foglalja el Az erkölcsök...
A Filozófusok a konyhában nem szakácskönyv, ilyesmit ne várjanak két bölcsésztől. A benne szereplő receptek - bár bátran elkészíthetők! - alapvetően illusztrációként szolgálnak egy filozófiatörténeti ismeretterjesztő műhöz. A kötet további sajátossága, hogy a nyugati gondolkodás mély filozófiai kérdéseit rövidebb-hosszabb sztorik, vicces és kevésbé...
A Szabadság vezeti a népet - ez a címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi, milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a szabadság...
Hogyan férhet össze a Trónok harca és Hegel? Válaszom: könnyedén. Most, a nagy bevándorlási vagy migrációs hullám idején az érzelmek teljesen elszabadultak. Egyik végén egy átgondolatlan "Willkommenskultur" állt (szeressük az idegent), a másikon a fal (védjük meg magunkat az idegennel szemben). Hogy igazságosak legyünk sem egyik, sem másik "oldal"...
Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is taqrtalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány...
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság. A Whitehead-féle folyamatfilozófia segítségével a kínai harmonizmus középutat kínál az...
Thomas Leddy amerikai filozófus a hétköznapi esztétika kidolgozására tesz kísérletet, mindennapi életünk ez irányú tapasztalataival foglalkozik. Így lesz az esztétika több mint művészetfilozófia - bár gyakran a műalkotások tárják fel legjobban, hogyan válik a hétköznapi rendkívülivé.
A heideggeri Kant-értelmezés filozófia- és eszmetörténeti vizsgálata közben szükségképpen felvetődő központi kérdés...: mivel magyarázható, hogy egy olyan filozófusra, aki a filozófiatörténet egészére a módszeres kritika és a destrukció nézőpontjából tekintett, ilyen alapvető hatást gyakorolt egy időben viszonylag távol eső, továbbá alapvetően eltérő...
Jelen könyv elsődlegesen nem filozófiatörténeti szakmunka, hanem elméleti igényű vállalkozás, amely a filozófiatörténet mint elméleti filozófiai probléma célbavételére tesz kísérletet a kontinentális filozófiai tradíción belül. A filozófiatörténetnek a kortárs magyar filozófia módszertani vitáiban betöltött szerepéből kiindulva, a...
Döntőérvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni. Nem szabad megtörténnie. Azonban ott tartunk, hogy ezt már sokan nem értik, még többen félreértik. Pedig én nem a természet védelméről beszélek, hanem olyasmiről, aminek a hiánya a saját életemet tenné tönkre. A zöldek akkor...
A kötet a "medialitás" egy újszerű eszméjének az előtérbe állítását, filozófiai jelentőségének a körvonalazását célozza. Eközben döntően Heidegger és Gadamer hermeneutikai filozófiája gondolatkörében mozog. Alaptézise szerint e szerzők "eseményontológiái" egy, az ősi indoeurópai nyelvekben tükröződő "mediális, esemény-orientált" világértelmezést...
Mikortól számít racionális cselekvőnek egy mesterségesen létrehozott intelligencia? Hogyan érinti a személy autonómiáját a biokémiai úton vagy fizikai implantáció útján megvalósított képesség- és teljesítményváltozás? Hogyan különböztetjük meg az élőlényeket és az élettelen tárgyakat, ha a szintetikus biológia megkezdi a soha nem látott szervezetek...
Dr. Morvay Frigyes 1936-ban, állatorvos családban született Szombathelyen. Jelen esszékötetében olyan természetfilozófiai, általános, filozofikus kérdéseket boncolgat, mint például hogy megmenthető-e az emberiség, miben áll a posztmodern, az erkölcs, az emberölés, a háború, a boldogság, avagy az orvosi viktimológia lényege. A szerző a Pécsi...
A racionalitást manapság általában a tudomány mintája alapján határozzák meg. A tudományra fölesküdött racionalitás egy olyan döntő megrövidítés, amelyre nem az észtől való fundamentális elfordulással, hanem az észfogalom flexibilizálásával szükséges válaszolni. Az ehhez vezető utat már réges-régóta a dialektika mutatja. A Platón és Hegel közötti...
"Különös visszatérését látjuk a föltalálás vágyának. [...] Nem ezt vagy azt a dolgot akarjuk föltalálni, nem egy ilyen vagy amolyan tekhnét vagy mesét akarunk kitalálni, hanem a világot. Föl akarunk találni egy világot. Nem felfedezni Amerikát, az Új Világot, hanem föltalálni egy egészen új világot, új otthont, más embert, sőt, másmilyen vágyat."...
Hogyan lett a virág az édenkert, majd a teremtés harmóniájának szimbóluma? Miért festettek rózsát a felvonulási épületre Knósszoszon? Milyen gyógyszerek alkotórésze volt különböző korokban és helyeken? És mi köze a rózsának az erotikához? A rózsa rejtvény, amely megfejtésre vár. A rózsa több egyszerű virágnál. Egyetemes szimbólum, amely a...
Semmi sem leplezte le jobban a kommunizmus követőit, mint a "lét határozza meg a tudatot" tétel állandó szajkózása. Ők is tisztában voltak vele, hogy Karl Marx állítása merő tévedés, ezért aztán hatalmas energiákkal kísérelték meg a tudat átformálását. Mivel politikai utódjaik, a kortárs baloldali gondolkodás képviselői is tisztában vannak a világ...