Nincs termék
Az árak az Áfát tartalmazzák
Katalógus
Betöltés...
Karátson Gábor (1935-2015) szerteágazó életművét a nagyközönség alig...
A gyógynövények már ősidőktől fogva nagy becsben álltak az embereknél....
Csaba Lilla második mesekönyvében két igazán különleges mesehős,...
Arbatel varázslata tele van csodával, és mentes a témával foglalkozó...
A könyv három japán színésznő társadalmi és szakmai öndefinícióját...
Sabina Wurmbrand igaz története a kommunista Kelet-Európából. Ebben a...
"Reményt ad egy olyan világban, amely kísértetiesen hasonlít a...
Cinn, mi történik itt?! Távollétemben Volt professzor egy speciális...
19 éve, hogy az akkor még MTA Zenetudományi Intézetben a kulturális kormányzattal közösen 2002-ben megalapították a Dohnányi Archívumot. A több évtizedes kényszerű le-maradást követően hatalmas lendül...
Gárdonyi Zsolt Dévai Bíró Mátyás intelme című kórusműve "a magyar Luther" (elhunyt 1545) hitvalló énekének négy strófáját dolgozza fel. A kereken ötszáz éves dallam modernsége tökéletesen illeszkedik a szöveg időtlen aktualitásához.
Tillai Aurél a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, idehaza és külföldön egyaránt ismert és elismert kórusvezető és kórusszerző, aki több mint fél évszázadon át karvezetést és zeneelméletet tanított, legendás kórusokat (Pécsi Egyetemi Kórus, Mecsek Kórus, Pécsi Kamarakórus) alapított és vezetett, melyekkel bejárta szinte egész Európát, kereken...
A zenei gondolatok időbeli elrendezésének kérdése, vagyis a zenei forma témája valamikor a 18. század második felében tűnt fel a zeneelméleti gondolkodásban, a J. S. Bach és a zenei forma két kultúrája című könyv azonban a 18. század első felének zenéjét, elsősorban Johann Sebastian Bach életművét vizsgálja. Fazekas Gergely arra tesz tehát...
Az új zene filozófiája sok tekintetben a 20. századi esztétikai és zenefilozófiai irodalom meghatározó alapműve. A szerző amerikai emigrációs évei (1940-1948) alatt íródott és 1949-ben megjelent könyv az előszó iránymutatása szerint A felvilágosodás dialektikájának ,,kidolgozott exkurzusa", arra tett meghatározó kísérlet, hogy a frankfurti iskola...
A zeneszerzők többnyire áldozatai a zenekritika műfajának, nem pedig művelői. A zene történetében azonban akad néhány kivétel, akik olykor maguk is "hóhérrá" váltak, ha kellett, vagy éppen ha felkérték őket: Schumann és Berlioz mellett Claude Debussy is közéjük tartozik. 1901-től több-kevesebb rendszerességgel haláláig közölt hangversenykritikákat,...
A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így...