Árnyékában kívántam élni

Mirjam nővér közel húsz éven át volt a magyarszéki sarutlan kármelita nővérek közösségének perjelnője. A perjelnő "elöl-járó". Nem főnöknő, hanem előttünk járó, útmutató, utat törő -, akit először szúrnak a tüskék, csapnak a gallyak -, aki rendületlenül vezet, visz magával az egyetlen cél, Isten felé, "...mintegy látva a Láthatatlant" (Zsid 11,27). Mirjam nővér a kereszt koordinátarendszerében él: fölfelé a Lélekbe kapaszkodik, hiszen a Vigasztaló Szentlélekről nevezett; az Istenszülő mellett áll, akinek nevét viseli; s a kereszt titkát kutatja, gyakran alászállva annak fájdalmas mélységeibe is. Tanítása igazi "egzisztenciális egzegézis", mert egész lényét átjárja, és egész lényével át is adja. Ezek a beszédek, tanítások közösségünk különböző eseményein hangzottak el: beöltözés, karácsony, nagycsütörtök, káptalanok. A második, bővített kiadás külön fejezetet szentel a szerzetesi életformának. Adja Isten, hogy az Olvasót is megajándékozza ez a könyv Krisztus békéjével és örömével.