A barbárokra várva

Egy unalmas gyarmati városka a hódító civilizáció peremén. Egy nyugdíjazására készülő, jelentéktelen gyarmati hivatalnok katonák, leigázott őslakók és egy letűnt, ősi kultúra kiismerhetetlen romjai között. Eseménytelen napok a Birodalom határvidékén.
Ám egyre többen suttogják, hogy a civilizált világ határán túl a vad, barbár törzsek háborúra készülnek. A Birodalom mozgósításba kezd, a városkában pedig feltűnnek a rettegett Harmadik Iroda emberei, a kínvallatás hideg tekintetű specialistái. Nem hisznek az ártatlanság lehetőségében, csakis a fájdalom és a megaláztatás mindent felfedő erejében. Az emberi szenvedésből, törött csontból, húsból és vérből kifacsarható igazságot keresik, és semmitől nem riadnak vissza a nagybetűs Civilizáció védelmében. Aki pedig felemeli a szavát a barbárság ellen, egyik pillanatról a másikra a barbárok között találhatja magát.

De kik is valójában a barbárok? Ki látta őket a saját szemével, ki hallotta őket a saját fülével? És hol vannak, amikor szükség lenne rájuk?

A Nobel-díjas dél-afrikai író, John Maxwell Coetzee főműve szikárságában felkavaró történet a zsarnokság örök jelenvalóságáról és a civilizáció máza alatt lüktető, állati brutalitás mélyen emberi voltáról. Tértől és időtől függetlenül érvényes képet fest az embert maga alá gyűrő és az egyéni autonómiát felszámoló hatalom működéséről, felkavar, és választásra késztet. A barbárokra várva komor és illúzióromboló szembesítés önmagunkkal: a vadállat ott rejtőzik bennünk, és csakis a saját éberségünkön múlik, hogy hagyjuk-e elszabadulni.