Három nap Jeruzsálemben

Lukács evangéliumában rövid tudósítást olvashatunk arról, hogy amikor a tizenkét éves Jézus szüleivel Jeruzsálembe ment a húsvéti ünnepekre, a fiú eltűnt, és csak három nap múlva találtak rá a Nagytemplomban, ahol a bölcs írástudókkal beszélgetett. Hogy mi történt a Jézus eltűnése és megtalálása közötti hetvenkét órában, arról a Biblia hallgat.
Stéphane Arfi e rejtélyes szökésnek szenteli regényét: óráról órára meséli el Jézus/Jóshua három napjának eseményeit. A szerző szerint Jóshua azért szökik el szüleitől, s megy vissza Jeruzsálembe, mert felelősségre akarja vonni égi atyját, akit láthatóan cseppet sem zavar az emberek szenvedése és boldogtalansága. Márpedig Jóshua épp annak a titkát keresi, hogy miképpen csökkenthető a szenvedés földön. A sokáig Jeruzsálem utcáin bolyongó, majd a bölcs Hillél házában átmeneti menedékre találó Jóshua a köztiszteletnek örvendő rabbival folytatott beszélgetések után fontos elhatározásra jut.
E három nap egy beavatás története: a szavak mágikus hatalmát megismerő Jézus ekkor lesz azzá, akivé válnia kell. A könyv külön érdekessége, hogy lapjain (tizenéves gyerekként) sorra felbukkannak azok a személyek - Keresztelő Jánostól Kajafásig, Mária Magdolnától Barabásig és Júdástól Nikodémuszig -, akiknek két évtized múlva fontos szerepük lesz a tanítói hivatását megkezdő, majd mártíriumát elszenvedő Jézus - a Megváltó - történetében.