Nyelv - művészet - társadalom - Önéletrajzi mozaik, ami pályám Möbius-szalagjának másik oldaláról lemaradt

Simoncsics Péter (1946-) tanult szakmája az összehasonlító nyelvészet nekünk, magyaroknak jutó szelete: az uralisztika, elterjedtebb nevén a finnugrisztika. E mesterség birtokában jutott el több országba - az Egyesült Államokba, Finnországba, Dániába és Romániába (Erdélybe) - lektorként és vendégtanárként magyar nyelvet és nyelvészetet, valamint finn nyelvet és finnugor nyelvészetet tanítani. Külföldi útjai során akaratlanul is "belebotlott" a hazai és európai művelődés más területeibe, és találkozott szakmájával érintkező, sőt olykor távolabbi területek (irodalom, nevelés, társadalom, történelem) témáival is. Némely írása emlékezés élő vagy már elhunyt barátokra, pályatársakra, de tudományos igényű írásait is átszövik rokonokhoz, barátokhoz, kollégákhoz fűződő érzelmei, jelzéséül annak, hogy szakmaiság és emberség egymást nem kizáró, hanem kiegészítő minőségek. A kötet három nagy téma (nyelv, művészet, társadalom) alá válogatva összesen 38 írást tartalmaz. Ezekben olvashatunk többek között a szerző botanikus édesapjáról és népi táncos testvéréről, Csepregi Márta kolléganője pályájáról, az uráliak íjászatáról, Thass-Thienemann Tivadar nyelvpszichológiai munkásságáról, továbbá magyar népdalok és népballadák finn fordításáról, Csokonai Vitéz Mihály fekete komédiájáról, Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak-ról, valamint Tömörkény Istvánról, Radnóti Miklósról, a szegedi Tóth Béla író-könyvtárigazgatóról és Eszterhás Péterről, a magyar irodalom dán fordítójáról, illetve Krúdy Gyula írói munkásságának több aspektusáról, Eötvös Károlyról A nagy per, amely ezer éve folyik s még sincs vége c. műve kapcsán; ezenkívül a finnekről, ahogy a magyarok látják őket, Karácsony Sándorról, az oktatás autonómiájáról, Bálint Sándorról, Hajdú Péterről, Majtényi László Romok ormán című könyvéről, Dr. Bata Imréné Mile Emmáról, Han Annáról és Vekerdy Tamásról.