Mint tömör átok... - Daltöredékek, ódai álmok. Műfordítások

Háború van. Egy öregember érkezik az ellenség táborába. Azért jött, hogy kiváltsa fia holttestét, és eltemethesse. Hirtelen megjelenése döbbenetet vált ki: "Mint amikor tömör átok csap le a férfira, otthon embert ölve ki más község földjére szökött; dús házba, s a ránézőt elfogja a szörnyü csodálat: így bámult Akhileusz meglátva az isteni aggot; és ugyanígy bámult, egymásra tekintve, a többi." Az Íliász 24. énekében vagyunk. Az öregember, a trójai király így zárja kiadatási beszédét: "Vállalom azt, amit ember nem tett eddig a földön: gyermekeim megölője felé emelem karom esdve." A fenti verssorok a Kr. e. 8. században keletkeztek. Három évszázaddal később Gorgiasz, a hírneves szofista filozófus így foglalja össze szóelméletét: "Hatalmas uralkodó a szó, végtelen kicsi testtel és láthatatlan alakkal a legcsodálatosabb tetteket viszi végbe... A közönséget könnyes részvét és gyászos szomorúság fogja el, miközben a lélek más cselekedetek vagy személyek sikerében vagy szerencsétlenségében a saját érzéseit tapasztalja meg a szavak által." Aonghas Mead, a sors kegyetlensége folytán feledésbe merült ír-kelta költő versei most kerülnek először a magyar olvasóközönség elé eredeti angol nyelven és magyar fordításban. Aonghas Mead életéről igen keveset tudunk. Alakja mindenekelőtt költeményeiből tárul elénk. Költői működése egyes források szerint a 18. század második felére vagy a 19. század elejére tehető, és az ekkor virágzó ír klasszicizmus idő- és térbeli keretei határolják be. Élete folyamán Mead feltehetően több alkalommal is megfordult Angliában. Az eddig előkerült Mead-líra darabjai angol nyelven íródtak. A kötetbe beválogatott versekben lépten-nyomon felbukkanó Shakespeare-utalások megerősítik a feltételezést: költőnk Shakespeare után élt és alkotott.