A kocsmáktól a fogadókig - A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig

Óbuda gyakran kerül szóba a vendéglátással kapcsolatban, számos munka született az óbudai kocsmákról, fogadókról, éttermekről. Ezek az írások azonban kivétel nélkül a 19. századvégi, 20. századi állapotokat vizsgálják - a mai napig a városrész identitásának meghatározó eleme "Krúdy Óbudája". De miből és hogyan született meg ez a jellegzetes, a budai Tabánhoz vagy a bécsi Grinzinghez hasonlítható külvárosi kiskocsmás negyed a 19. század végére? Erre a kérdésre keresi a választ Simon Katalin frissen megjelent könyvében. Ahogy azt a szerző bevezetőjében megfogalmazta, a kötet célja az előzmények hiánypótló bemutatása és az 1848 előtti óbudai vendéglátás minden aspektusának áttekintése. Hogyan változtak az idők során a jogi szabályozások, a szőlőtermelés, borfogyasztás és borforgalmazás kérdései, az idegenforgalom keretei, az általános étel- és italfogyasztási szokások, miben különböztek a különböző jogú és karakterű vendéglátóhelyek (uradalmi és városi fogadók, magán- és illegális kocsmák, kávéházak stb.) egymástól? Az érdeklődők arra is választ kapnak, melyek voltak a korszak ismertebb fogadói, hogyan alakultak az egyes tipikus fogadós életutak, milyen társasági élet zajlott, milyen szórakozási lehetőségeket biztosítottak vendégeik számára a kocsmák és fogadók.