1956 és a zenei élet - Előzmények, történések, következmények

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc zenetörténeti összefüggései, a zenészek forradalomban vállalt szerepe és a politikai eseményekre adott reakciói elevenednek meg a könyv lapjain, mely történészek és zenetörténészek együttműködésének eredményeként kerül most az olvasó kezébe. A kötetben szereplő tizenhárom tanulmány között a történelem és emlékezet viszonyával, az ötvenes évek zenéről folytatott diskurzusával, a zenei nyilvánosság és a zenei intézmények működésével foglalkozó munkák éppúgy megtalálhatók, mint a 20. század meghatározó zeneszerzőinek 1956-tal való kapcsolatát vagy a forradalomhoz köthető műveit elemző írások. Hogyan érvényesültek, milyen túlélési stratégiákat választottak a forradalom alatti és utáni időszakban a korszak jelentős zenészei és zeneszerzői? Mit árulhatnak el egy szerző 1956-hoz fűződő viszonyáról a forradalommal összefüggésbe hozható művei? Milyen üzenetet közvetítettek a korabeli filmhíradók zenei vonatkozású tudósításai vagy a magyar zenei élet fontos évfordulókhoz köthető megemlékezései? Állambiztonsági jelentések homályos tükrében bukkan fel Kodály Zoltán alakja, újonnan feltárt, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen források mesélnek Ligeti György emigrációjáról, 1956-os naplójegyzetei érzékeltetik a zeneszerző és zenekritikus Jemnitz Sándor vívódásait, újságcikkek és levelek mutatják be, hogyan kísérte figyelemmel a forradalmi eseményeket Amerikából Dohnányi Ernő, és szimfonikus művei láttatják tágabb összefüggésben, hogyan inspirálhatta a forradalom Lajtha Lászlót. Levéltári dokumentumokból, a zeneélet szereplőinek nyilvános és magánjellegű üzeneteiből, kottákból, hangokból, képekből és személyes emlékekből rajzolódnak ki az 1956 körüli zenei élet mozzanatai, melyek egymással szélesebb összefüggésrendszert alkotva járulnak hozzá a forradalom ma is élő történetének továbbgondolásához és megértéséhez.