Kedvezményes ár! Sztancs Gábor: Nemzetiségi viszonyok - önrendelkezési forgatókönyvek - Északkelet-Magyarország 1918-1919-ben Nagyítás

Nemzetiségi viszonyok - önrendelkezési forgatókönyvek - Északkelet-Magyarország 1918-1919-ben


Gondolat Kiadói Kör Kft.

ISBN: 9789635564903

Állapot: Új

A könyv az északkelet-magyarországi Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyékben élő "keleti szlovák" (szlovják) népcsoport nyelvi-kulturális és politikai identitását vizsgálja, különös tekintettel a hun...

Bővebb leírás

Várható szállítás: 2-4 munkanap

3 240 Ft‎

-28% kedvezmény

4 500 Ft‎

Az akció 2026. június 30-ig tart.

Szállítási költségek:

Banki átutalással vagy bankkártyával fizetve:

  • GLS Futár házhozszállítás: 2190 Ft
  • MPL Postapontra: 1890 Ft
  • MPL Csomagautomatába: 1890 Ft
  • MPL Futár házhozszállítás: 2190 Ft

Utánvéttel fizetve:

  • GLS Futár házhozszállítás: 2580 Ft
  • MPL Postapontra: 2280 Ft
  • MPL Csomagautomatába: 2280 Ft
  • MPL Futár házhozszállítás: 2580 Ft

Minden 30 000 Ft-ot meghaladó rendelés esetén a szállítás ingyenes!

Hozzáad a kívánságlistához

Kiadvány adatlapja

KiadóGondolat Kiadói Kör Kft.
Kiadás ideje2024
Oldalszám291
Súly (g)346
BorítóKartonált
Nyelvmagyar

Részletes leírás

A könyv az északkelet-magyarországi Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyékben élő "keleti szlovák" (szlovják) népcsoport nyelvi-kulturális és politikai identitását vizsgálja, különös tekintettel a hungarofil törekvésekre és az 1918-as impériumváltás idején kiéleződött identitáspolitikai küzdelmekre. A felvidéki szlovák, paraszti túlsúlyú társadalom mozgósításában leginkább elkötelezett Milan Hodža például "szlovák Macedónia"-ként, bizonytalan identitású térként emlegette ezt a régiót. A magyarosítást támogató hazafias társadalmi és közművelődési egyesületek a helyi nyelvjárást felhasználva próbáltak magyarbarát szlovák identitást kialakítani a századfordulót követően. Dvorčák Viktor és az eperjesi magyarbarát elit 1918 őszén megpróbálta regionális politikai mozgalommá alakítani a keleti szlovák hazafias mozgalmat. Az "önálló keleti-tót köztársaság" létrehozásának kísérletét a wilsoni elvekre hivatkozva próbálták megvalósítani 1918 decemberében. Miért gondolták létrehozói életképesnek ezt a rövid életű "kérészállamot", és milyen mértékben sikerült megszervezniük? A szerző összehasonlítja a Keleti Tót Népköztársaság és a Cipszer Köztársaság létrehozásának körülményeit, valamint a főhatalomváltás különbségeit Szepes, Sáros és Abaúj-Torna vármegyékben. Külön figyelmet szentel Kassa városának, amelynek sorsa kulcsfontosságú volt a magyar szempontból. Részletesen elemzi Molnár Miklós kormánybiztos tevékenységét, aki a város háború utáni újraindításában játszott meghatározó szerepet, intézkedéseket és tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal és a csehszlovák csapatok parancsnokával, hogy felkészítse a várost a megszállásra. Az elemzés célja, hogy megértsük, miként vált a magyar Kassa csehszlovák Košicévé.

Vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények

Olvasta már? Írja meg véleményét!

Sztancs Gábor: Nemzetiségi viszonyok - önrendelkezési forgatókönyvek - Északkelet-Magyarország 1918-1919-ben

Sztancs Gábor: Nemzetiségi viszonyok - önrendelkezési forgatókönyvek - Északkelet-Magyarország 1918-1919-ben

A könyv az északkelet-magyarországi Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyékben élő "keleti szlovák" (szlovják) népcsoport nyelvi-kulturális és politikai identitását vizsgálja, különös tekintettel a hun...