Az első száz versem

Ha egy eszmét szeretsz,rossz ember nem lehetsz.Bálványt bár nem imádsz,de magadtól tisztán látsz.Saját eszméd éppúgy lehet,mint gyengébbeknek a bálványszeretet.Különbség mi a részletekben rejlik,minden mi fontos,ezen áll,vagy bukik.Az aki kitartó,soha nem lesz napraforgó.Állod így a hideget-meleget,de maradsz aki vagy,ez megkülönböztet.Bálványok,mik jönnek-mennek,napraforgók zúgolódnak,értetlenkednek.Téged ez nem érint,nem is kérdés,önálló gondolkodás,a te fő eszméd.Maradj mindig ilyen és büszkén állhatsz,akkor is ha mások,térden csúszva másznak. Polics Miroszláv,alias Szlavo vagyok.Születtem Pécs városában,az úr 1978-ik esztendejében, a kos jegyében.Minden,a csillagjegyre jellemző,jó,és rossz tulajdonsággal felvértezve.Egy klasszikust idézvén:"Sok mindent kitanultam,voltam már pincér,ügynök,dokkmunkás, cipész,kőműves,középhátvéd,sőt ... kamiontolvaj is,tudom."Jó,kamiontolvaj nem voltam. :) Magaslatokat és mélységeket,egyaránt megjártam már,életem 45 esztendeje alatt.Most valami újba vágom a fejszémet,és megpróbálok szólni hozzátok.Szólni hozzátok a verseimen keresztül.Az eszméim,az alapvetéseim,a szívemből jönnek,ahogy én érzem őket.Itt most még valami nagyon eredetit kellene írnom,de csak annyit mondok:Te mondd,hogy olvasd el a könyvet,a te hangod mélyebb!