A pszichoanalízis fejlődési céljai - 1920-1924

Jelen kötet a negyedik abból a hétkötetes sorozatból, amely Ferenczi Sándor összes művei kiadására vállalkozott, születésének 150. évfordulója alkalmából. Ferenczi 1920-1924 között keletkezett írásait gyűjtöttük össze. Az írások között található hosszabb értekezés, rövidebb cikk, előszó, számos könyvismertetés, a nemzetközi folyóiratokban megjelent munkákról szóló referátumgyűjtemény, néhány publicisztikai írás, és Ferenczi hagyatékából fennmaradt posztumusz tanulmány, töredékes jegyzet is. Az első világháborút követően az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, a gyors egymást követő magyarországi társadalmi és politikai változások a pszichoanalízist és a pszichoanalitikusokat is érintették. Az 1919-ben megalapított "psycho­analytikai tanszék" és Ferenczi egyetemi professzori kinevezése rendkívül rövid­életűnek bizonyult, és megfordult az az ígéretes tendencia, hogy Budapesten alakuljon ki a nemzetközi pszichoanalízisnek egy erős központja. A centrum nyugatabbra: Berlinbe, Londonba, majd az Egyesült Államokba tolódott. A kedvezőtlen politikai légkörben Ferenczi tovább folytatta újító kísérletezését a pszichoanalitikus technikával a terápia hatékonysága érdekében, ekkor lépett porondra az "aktív technikával" kapcsolatos tapasztalataival. Fontos együttműködések, jelentős munkák származnak ebből az időszakból, többek között a kötetünk címét kölcsönző A pszichoanalízis fejlődési céljai, az Otto Rankkal közösen írt kis kötetnyi tanulmány. A mű, korát meghaladóan, a pszichoanalízis jövőbeli céljait és a pszichoanalitikus terápia várható változását taglalja, amely jelentős diszkussziót váltott ki a pszichoanalitikus közösségben, és sok szempontból ma is iránymutatónak tekinthető. E korszak másik fontos kollaborációja a Hollós István­nal közösen írt A paralízises elmezavar pszichoanalíziséről, mely az organikus pszichózisok irányába terjeszti ki a pszichoanalitikus megközelítést. Köte­tünk írásai közül kiemelnénk végül a modern trauma-irodalom egyik keveset idézett alapkövét, a Pszichoanalitikus megfigyelések a tikről című tanulmányt. A kötetben szereplő írások jelentős része most olvasható először magyarul.