Írók és könyvek - Beszélgetések 2017-2021

A legkedvesebb műfajommá az interjú vált: már debreceni egyetemistaként készítettem beszélgetéseket néhány tanárommal, akik megadóan válaszoltak gyermeteg kérdéseimre. Az 1970-es évek második felében vagyunk, klasszikus módon dolgoztam: jegyzetfüzet, ceruza. Mint Bródy Sándor nagyszerű kisregényének, A nap lovagjának hőse, Asztalos Aurél (akit, fájdalom, megszédít a pénz és hatalom ölébe hulló lehetősége: ez esetemben szerencsére fel sem merült, sem a szédülés, sem a hullás.) Azért is kedvelem ezt a művet, mert van benne néhány nagyon fontos mondat az újságírásról. Nem Asztalos, hanem egy furcsa kollégája mondja egy furcsa éjszakán: "Valami olyant gondolok, hogyha valakinek nem szabad cinikusnak lenni, nekünk nem szabad. Nekünk papnak, tanítónak és katonának kell lenni egy személyben. Hittel teljesnek, tudósnak, jónak és elszántnak. Valami újkori lovagfélének, aki a naphoz szegődött garde-nak. Mindennap újrakezdeni a munkát. És minden nappal úgy végezni, hogy a következő jobb, tisztább, szebb és barátságosabb legyen." Ez nagyon tetszett, megjegyeztem. Aligha állíthatom persze, hogy mindig a nap lovagja voltam, sőt valószínű, hogy az esetek túlnyomó részében nem voltam az. De ezek a mondatok sokszor eszembe jutottak, jutnak. És azért igyekeztem. Ne rajtunk múljék, hogy a következő nap nem lesz jobb és szebb, sőt általában rosszabb lesz és csúnyább. Ne rajtunk múljék. Balla Zsófia, Bereményi Géza, Mariana D. Birnbaum, Csányi Vilmos, Cserna Szabó András, Csobánka Zsuzsa Emese, Dallos Szilvia, Dragomán György, Egressy Zoltán, Gergely Ágnes, Gerőcs Péter, Görgey Gábor, Harag Anita, Háy János, Hidas Judit, Kácsor Zsolt, Kálmán Gábor, Kántor Péter, Kemény István, Király Kinga Júlia, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lator László, Léner Péter, Markó Béla, Medgyes Péter, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya, Péterfy Gergely, Péterfy-Novák Éva, Potozky László, Radnóti Sándor, Sándor Erzsi, Szabó T. Anna, Szentesi Éva, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Várady Szabolcs D. MAGYARI IMRE 1955-ben született Budapesten. 1978-ban végzett a debreceni KLTE magyar-német szakán. 2013-ban ugyanitt szerzett PhD-fokozatot irodalom- és kultúratudományokból. Tanárként és újságíróként dolgozott, jelenleg szabadúszó nyugdíjas (vagy nyugdíjas szabadúszó). Fő érdeklődési területe az irodalom és a színház, kevéssé érdekli a pénz és a hatalom, ennek súlyos következményeit megadóan viseli. Készülő munkája A magyarországi cigányság irodalma. A mostani a tizenkettedik kötete.