Az irreguláris migráció elleni küzdelem eszközei a hazai büntetőjogban

A migráció és annak irreguláris formája nem újkeletű jelenség, már hosszú ideje komoly kihívás elé állítja a potenciális célországokat. A bevándorlás szabályozott keretek között tartása, az irreguláris és a reguláris migráció közötti éles különbségtétel, illetve ennek megjelenítése mind a politikai, mind pedig a jogi reakciók szintjén az Európai Unióban is fontos biztonságpolitikai kérdés volt már a kezdetek óta. Az addig váltakozó intenzitáshoz képest azonban a 2014-2015-ös évek paradigmaváltásnak tekinthető mennyiségi és minőségi átalakulását eredményezték az irreguláris migrációnak. Nem túlozunk, ha ezt a paradigmaváltást az Amerikai Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadást követő biztonságpolitikai szemléletváltáshoz hasonlítjuk. Ugyanakkor addig, amíg az integráció szintjén a terrorizmus elleni átfogó küzdelem stratégiai kérdéseiben az egyes tagországok alapvetően egyetértenek, a migráció, az ellenőrizetlen bevándorlás kezelésének kérdésében élesen eltérnek az álláspontok. Az eltérő politikai attitűdöt képviselő tagállami kormányok eltérő válaszokat fogalmaznak meg, s teszik mindezt az Unió egységesítést célzó "politikai kereszttüzében".
Ahogyan 2001-et követően a terrorizmus elleni küzdelem, úgy jellemzően 2015-től a migráció kérdésköre is számos hazai és külföldi szakcikk, tanulmánykötet és monográfia megjelenését eredményezte. Magyarországon is számos szerző foglalkozott a migráció okaival, a migráció jelenségének értékelésével, illetve a külföldiekre vonatkozó joganyag ("idegenjog") hazai meghatározó jogintézményeinek összefoglalásával és a migráció bűnügyi hatásainak elemzésével. A bűnügyi háttér értékelése körében egyes szerzők tollából születtek ugyan az irreguláris migráció jelenségére hazánkban adott elsődleges kriminálpolitikai válaszokat, így a büntető anyagi és a büntetőeljárás-jogi kérdések mélységi elemzését, értékelését célzó szakmai cikkek, ugyanakkor a kérdést egy egységes monográfia keretei között eddig hazánkban még egyetlen szerző sem dolgozta fel. A kötet célja ezért annak bemutatása, hogy hazánk a tágabb értelemben vett büntetőjog szintjén milyen válaszokat adott az új biztonságpolitikai kihívásra, valamint annak elemzése, hogy valóban kimutatható-e kapcsolat a terrorizmus uniós eszkalálódása és a migráció között. A kötet a dogmatikai elemzéseken túl, kriminálstatisztikai adatokon keresztül mutatja be a szerző témával kapcsolatos kutatásának eredményeit.