Nincs termék
Az árak az Áfát tartalmazzák
Katalógus
Betöltés...

Are Kalvo képeslapra illő hegyek között nőtt fel Nyugat-Norvégiában,...

Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz, ha már túl régóta játsszuk a ránk...

1929-ben a húszéves Stagl Anna mohácsi cselédlány ellen eljárás indult...


Nem volt szövegkönyvük... ...mégis megtanultak szeretni. Mi történik, ha...

Felemelő történet két nőről, akik egy váratlan terhesség miatt zavarba...

KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS Egy veszélyes örökség... Egy kincset rejtő...

Magyarország legjelentősebb orgonaépítője, Angster József (1834-1918)...
Megtekintett termékek
Gaál-Nyeste Katalin nem (a címmel...
Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt....
Tarczai György tollából 1904-ben megjelent egy történelmi leírás, a soóvári csipkekészítés kialakulásáról: "Ebben az esztendőben a nők rendkívül felkapták a csipkedíszítést; vert, varrott, horgolt és kötött csipkeszövet, betét, csipkekézelő borította el ruháikat. Vállukon hol körülhálózott, hol guipure csipkegallér díszlett. Bőven kijutott a...
Egy kéziratban maradt 18. századi orvosságos könyv első megjelenése. A szöveget részletes szószedet és utószó kíséri. "Gyomor hidegsége ellen - A narancs héjábúl csinált liktárium igen jó. A mentaolaj is jó. A örvén[y] gyökér is, borban főzve ha iszod, használ. A bárányüröm is melegíti, ha iszol róla." "Ha akarod, hogy a részeges ember...
Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, egyetemi tanár az erdélyi tudományos élet kiemelkedő alakja. Munkásságának döntő többsége a magyar nyelvtudományhoz, azon belül is a dialektológiához kapcsolódik. E területen végzett feldolgozó tevékenységének nagyobb része földrajzilag két területhez kapcsolódik. Az egyik a Szamoshát és környéke, a másik a moldvai...
"Az országos magyar iparművészeti múzeum igazgatósága módot adott arra, hogy bemutassak egy pár népies motívumot, amelyek Gömör vármegyének egy aránylag elég szúk köréről valók és amelyek csak egy kis csoportjában a falvaknak divatosak. Ennek az építésmódnak, mely annyira egyöntetű, hogy joggal lehet stílusnak nevezni, székhelye ott van, ahol a Sajó...
A kézdiszentléleki Kozma Ferenc a XIX - XX századi erdélyi művelődéstörténet egyik jeles alakja. Pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Gyakorlati pedagógiai munkásságával és közéleti, publicisztikai tevékenységével egyaránt Székelyföld és Erdély tanügyének és közművelődésének előmozdítója volt. A...
A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870-1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román "deszkentálásokat" torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, "lóorbánc" gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat...
Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században -Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti,...
A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és...
Nemzeti viseletünk múltjával régészeti tudományunk megalapítója, Rómer Flóris óta többen foglalkoztak már és nevezetes eredményeket is értek el, de a dolog természete szerint még mindig tág tér nyílik a további kutatásoknak. Dr. Szendrei János is régóta foglalkozván a magyar nemzeti viselet történetére vonatkozó anyag gyűjtésével, ennek eredményét...
Feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, a Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. A világon nem hallottak Sarlós Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümülcsoltó Boldogasszony és Gyertyaszentelő Boldogasszonyról. Kálmány Lajos ezt a munkáját 1885-ben publikálta.
A magyar antropológusok és afrikanisták középnemzedékhez tartozó Régi Tamás (sz. 1975), ahogy azt első könyve lapjain olvashattuk, először huszonéves korában látogatott Afrikába, egyfajta "láthatatlan hatalom" hívásának engedelmeskedve. Tanulmányai befejeztével kutatóként is visszatért a kontinensre, ahol hónapokig tartó terepmunkát végzett az...
Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És...
Az égig érő fát a folklórban "lélekfának" is nevezik. Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire az ég hét rétegén mennek keresztül. A mindenkori utazó, azaz a hős feladata a három, a hét, vagy a kilenc szint megmászása, vagy a fa...
Bálint Gábor 1875-ben a Magyar Tudományos Akadémián olvasta fel: A mandsuk szertartásos könyvéről szóló értekezését. Ebben a sámán vallás jellegzetességeit tárgyalja. Az európai szakirodalomban ez volt az első értekezés a témáról. A könyvet a 18. században állították össze a kínai császár megrendelésére a szóbeli hagyomány és a mandsu nemzetségfők...
Róheim Géza jártas volt a vallástörténetben, a folklorisztikában csakúgy, mint az etnológiában. Számtalan tanulmánya jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában az Ethnográphiában Adalékok a magyar néphithez I. és II címen. "1925-ben tettem közzé egy összehasonlító tanulmányt a magyar népi hiedelmekről. Az első fejezet a táltosról, avagy...
Dr. Kiss Áron a XIX. század vége és a XX. század elejének kiváló pedagógusa, sokirányú munkásságának nagyszerű példája az 1891-ben megjelent "Magyar gyermekjáték gyűjtemény", melyről az elmúlt években - a magyar játékpedagógia és játéktörténet hazai szakembereinek óhajára - fellebbent az elfeledés homálya. Annak idején a kötet megjelenését egy...
A magyar nyelvű területeken gyűjtött ráolvasások tudáskincse egy óriási forrásanyag, mely rendkívül szerteágazó struktúrát mutat. Van azonban egy olyan szűk szegmense ezen formuláknak, ami jelentősen eltér a többitől. Ezek a ráolvasások valamely természeti lényt - hegyeket, viharokat, Holdat, madarakat stb. - szólítanak meg, hogy elérjék a vágyott...
A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese történetével. A XVI. század első két, Aesopust utánzó meseírója: Heltai és Pesti után a XVII. században nincs semmi nyoma...
Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban és műipari tekintetben, dacára kiválóan tanulékony jellemüknek, sokkal inkább meg tudták tartani a civilizáció egyenlítő és összeolvasztó...