Az orosz ikonfestészet

Az orosz ikonfestészet középkori szakasza a 18. század elején zárult le, ekkor mind a világi, mind az egyházművészetben a nyugat-európai stílus vált uralkodóvá. A hagyományos ikonfestészet azonban később is tovább létezett a népművészetben és az óhitűek körében. A 19. század második felében a régi orosz ikonok újrafelfedezése zajlott. Az ikonok restaurációja újra láthatóvá tette a színek különleges tisztaságát és élénkségét, a színek és vonalak harmóniáját, érzékelhetővé tette az elmélyült szellemi hátteret, a művészi stílusok sokféleségét. Ennek a művészetnek az értelme nemcsak az ikonokon ábrázolt történetekben, de magukban a művészi formákban is feltárul, amelyek által a világban megjelenik a racionális megismerés számára felfoghatatlan titok, Isten megtestesülésének és az ember átváltozásának titka. A magasztos vallási elképzelések és a dogmatikai mélység az ikont a teológiával rokonítja, mintegy színekben történő elmélkedésként mutatja be .